Mérgek, amelyek megkeserítik az életünket!
Az alábbiakban a legáltalánosabb méreganyagokat soroljuk fel, azonban a kategóriák, illetve azok tartalma koránt sem teljes, hiszen ezen kívül további sok egyéb módon és változatban kerülhetnek méreganyagok a szervezetünkbe! Csupán szemléltetésképpen emeltünk ki jó néhányat, és a figyelmes olvasó már az itt felsoroltakat is túl soknak és felháborítónak tarthatja ahhoz, hogy ne akarna sürgősen tenni ellenük!
foreman.shop 2007. All rights reserved.
ÉLELMISZERSZENNYEZETTSÉG.
Élelmiszeradalékok = az élelmiszereinkbe szándékosan bejuttatott vegyi anyagok.
A II. Világháború után a globális tőke rájött a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre, és a mezőgazdaság iparszerű térhódításába az élelmiszeripar is bekapcsolódott. Mivel a gyors és tömeges előállítási módszerek az élelmiszerek minőségének és fogyaszthatóságának a rovására mentek, megjelent az adalékanyag ipar, mely gigászi mennyiségen kezdte el gyártani a különböző élelmiszeradalékokat, hogy egyáltalán ehetővé és eladhatóvá tegye a bonyolult feldolgozási fázisokon áteső élelmiszereket. Minél több feldolgozási fázison megy át egy alapanyag, annál több benne a különféle adalék.
Ezek az élelmiszeradalékok a hírhedt "E" betűkkel és a hozzájuk tartozó számmal jelölt szerek, mint az ízfokozók, színfokozók, aromák, emulgeáló szerek, antioxidánsok, állományjavítók, sűrítőanyagok, édesítők, tartósítószerek, stb. Java részük (nem mindegyikük) köztudottan káros, azaz rákkeltők és allergiákat okoznak, vagy épp az emésztőrendszerünket kezdik ki.
Jól megfigyelhető, hogy egyre több allergiás beteg bukkant elő a színesebbnél színesebb élelmiszeradalékok és egyre tetszetősebb étel kreálmányok, illetve gyorséttermi láncolatok megjelenésével egy időben...
Adalékanyagok felsorolása (a teljesség igénye nélkül):
A ma már szinte minden élelmiszerben megtalálható tartósítószerek feladata az, hogy minél tovább eltartsák az élelmiszert, pontosabban, hogy ne engedjék azt lebomlani. Ezzel szemben az emésztés szerepe pedig az, hogy minél hamarabb lebontsa és feldolgozza a táplálékot. Itt egy óriási ellentéttel állunk szemben, nem kis nehézséget okozva a gyomornak és bélrendszernek! A tartósítók elpusztítják a testünkben található vitaminokat, gátolják az életfontosságú enzimek tevékenységét, roncsolják a fehérjéket, az idegrendszert, és allergizáló hatásuk miatt fejfájást, allergiás asztmás rohamokat idézhetnek elő.
A húskészítményeket (sonka, kolbász, felvágott, virsli stb.) veszélyes nitritekkel tartósítják, melyek gyártása és felhasználása egyébként védőfelszerelésben történik, hiszen néhány grammja már halálos mérgezést okozhat! Ha a nitrites húsokat grillezzük, akkor a hő hatására rákkeltő anyagok képződhetnek belőlük.
A zacskós levesek, leveskockák, ételízesítők, szószok, salátaszószok, alapok, konzervek, feltétek, édességek, rágcsálnivalók, mélyhűtött félkész ételek, virslik, felvágottak, szójatermékek és üdítőitalok szinte kivétel nélkül dúskálnak olyan mesterséges adalékanyagokban mint a szintetikus aromák, állományjavítók és ízfokozók.
Közülük az egyik legveszélyesebb a nátrium-glutamát (MSG) nevű ízfokozó. Számos kísérlet bizonyította az MSG sejtméreg mivoltát, hozzájárulhat az agytumor, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az elhízás, a fizikai eredetű depresszió és a magas vércukor kialakulásához is, mégis szinte kivétel nélkül megtalálható az imént felsorolt termékekben, továbbá az oly sokunk által kedvelt gyorséttermi kínai ételekben is!
(Vigyázat! A következő jelölések takarnak nátrium-glutamátot: ízfokozók, E 621, hidrolizált növényi fehérje, élesztőkivonat, texturált fehérje)
A színezőanyagok az élelmiszerek friss vagy természetes látszatát biztosítják, úgymond esztétikai turbók. Több országból lettek már száműzetve, hiszen azon kívül, hogy feleslegesek, még mérgezők is.
A sötét piros színező amarant (E123) például rákkeltő és Amerikából a 1976 óta kitiltották.
A tartrazin (E102) egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak. Használatát Németországban az elmúlt években korlátozták, de az EU engedélyével különböző termékekben ismét megjelent. Allergiát, asztmát, csalánkiütést okoz. Ausztriában 1984 óta tiltott. Svájcban szintén.
A napjaikban egyre jobban elterjedt mesterséges édesítők szintén az adalékanyagok veszélyes csoportját képezik, amelyek már nem csak a diétás italok és ételek által jutnak el hozzánk!
Az aszpartam nevű édesítőszer a legnépszerűbb és egyben a legveszélyesebb közülük. A testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és például agykárosodást vagy idegrendszeri problémákat okoz. Több mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának, mégis például a rágók 99%-át azzal édesítik...Aszpartamot tartalmaznak továbbá a joghurtok, fagylaltok, reggeli készítmények, pezsgőtabletták, sportitalok, gyerekvitaminok(!), lekvárok, a diabetikus és "light" termékek, továbbá a szénsavas/rostos üdítőitalok is.
Apropó italok!
Tudta-e?
A népszerű kóla aktív összetevője a 2,8-as pH értékű foszforsav. A kóla kb. 4 nap alatt old fel egy vasszeget. Az embernél megköti a kalciumot a vérből, így aztán az nem tud beépülni a csontokba, izmokba, porcokba, ráadásul, ha nincs a vérben kalcium, akkor szerez magának, azaz kioldja a csontokból.
A mai zöldség és gyümölcs állomány már csordultig tele van az igen mérgező növényvédő szerekkel, műtrágyákkal és rovarirtókkal, legyen az primőr zöldség, saláta, déli gyümölcs vagy akár hazai szőlő, barack és eper. Magyarországon közel 400 növényvédőszer engedélyezett a növénytermesztésben, melyek 50%-át azonnal be kellene tiltani!
Tudta-e?
Magyarországon az 1970-es években betiltott DDT rovarirtó a mai napig jelen van minden magyar ember vérében, továbbá az anyatejben, amely ezáltal az újszülöttek és csecsemők szervezetét is mérgezi.
Nagyvárosok lakói között ma már a megbetegedések egy részét a levegő rossz minősége okozza. A magyarországi statisztikák szerint minden 17. haláleset és minden 24. rokkantság a légszennyezés következménye. Gyárak, üzemek milliói folyamatosan ontják a levegőbe a mérgező gázokat és füstöket, melyeket a légáramlatok a Föld minden pontjára eljuttatnak, és amelyek az esővel a talajba is bemosódnak. Az Egyesült Államokban például évente több mint 280 millió tonna szennyezőanyagot bocsátanak a levegőbe. A légszennyeződés városról városra és országról országra terjed, nem ismer politikai határokat. Ez egy globális probléma. A fekete hóesést vagy savas esőt okozó szennyeződést gyakran más országban bocsátják a levegőbe, mint ahol az később a problémát okozza. A gépkocsik a benzin vagy a gázolaj elégetése nyomán jelentős mennyiségű nehézfémet, szén-dioxidot, szén-monoxidot, kén-dioxidot és nitrogén-oxidot juttatnak a levegőbe. A kipufogó gázok egészség károsító hatása közismert. A szén-monoxid például megakadályozza a vér oxigénszállító munkáját. A nitrogén-oxidok légzőszervi megbetegedéseket, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását okozzák. A levegőbe juttatott vegyi anyagok előszeretettel tapadnak a lebegő vagy szálló porhoz, amelyek így légzőszervi megbetegedéseket válthatnak ki. Bizonyosak pedig (pl. azbeszt tartalmú por) növelik a daganatos megbetegedések kockázatát. A porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag is nagy mennyiségben található a Budapesthez hasonló nagyvárosok levegőjében. A legfőbb gond ezekkel az anyagokkal, hogy megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre.
Tudta-e?
A JAMA (Journal of American Medical Association) szerint a szennyezett levegő hosszú távú belélegzése növeli annak kockázatát, hogy valaki tüdőrákban vagy szív- és tüdőbetegségekben hal meg. Ám a légszennyezés nem csak a tüdőt károsítja, hanem hatással van a nemzőképességre is, ugyanis a spermiumok számának csökkenését idézi elő.
Tudta-e?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dohányzók átlag 8,3 évvel élnek rövidebb életet, mint a nemdohányzók.
Foreman.Shop
Törődjön többet egészségével!
Egyedi keresés
IPARI ÉS HÁZTARTÁSI VEGYSZEREK.
Talán ebbe a kategóriába tartozik a létező legtöbb méreg- és vegyszerféleség és szinte lehetetlen teljes képet adni erről a területről. 1930 és 2000 között az emberiség szerves vegyszer termelése évi 1millió tonnáról 400millió tonnára növekedett és a jelenleg használatban lévő több tízezer vegyszernek csupán a 13%-14%-át vizsgálták meg alaposan, azaz a kereskedelemben és mindennapi használatban levő vegyi anyagok döntő többségét sosem vizsgálták meg kellőképpen emberi és környezeti biztonsági szempontból!
Tudta-e?
A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) becslése szerint az összes rákmegbetegedésnek legalább a 75-80%-át valamilyen környezetszennyező anyag, például ipari szennyezés váltja ki.
PARFÜMÖK és ILLATANYAGOK.
Mostanában egyre elterjedtebbé vált, hogy a termékek többsége hozzáadott illatanyagokkal jelenjen meg. A ruháktól kezdve, a tisztító-és mosószereken keresztül, egészen a gyerekjátékokig a mesterséges illatanyagok mindenütt jelen vannak. A WWF szerint a kozmetikumokban és háztartási vegyszerekben legalább 100féle veszélyes vagy allergén vegyszert fed a "parfüm" megjelölés.
Többségük egy olcsó kémiai származékból, a kőszénkátrányból készül. (Egész pontosan egy 200 literes hordónyi mennyiség előállítása kb. 20 Ft-ba kerül, tehát a legtöbb esetben szó sincs minőségi illatokról.)
Ezek az illatanyagokként feltüntetett adalékok VEGYSZEREK és MÉRGEZŐK! Ettől függetlenül mégis rengeteg helyen vannak jelen, ott lebegnek mindenütt a hipermarketekben és bevásárló központokban, ahol mi nemcsak rendszeresen belélegezzük őket, hanem beivódva az élelmiszerekbe és az elkészített ételekbe, el is fogyasztjuk őket.
A közvetlenül a bőrfelületre (nyakra, mellkasra, csuklóra stb.) vagy akár a ruhára fújt divatos parfümök szintén több kárt okoznak nekünk mint mi azt gondolnánk, az autó illatósítók és az egyre népszerűbb otthoni légfrissítők térhódításáról már nem is beszélve.
Akárhogy is szépítjük, ezek mind le-nem-bomló, a szervezetben felhalmozódó, emberre veszélyes vegyszerek, melyeket mi nap mint nap akarva-akaratlanul belélegzünk, elfogyasztunk, továbbá a bőrünkön keresztül felitatunk.
KOZMETIKUMOK, TISZTÍTÓ/TISZTÁLKODÓ SZEREK.
Nem csak a levegőből és az élelmiszerekből vesszük fel a szennyeződéseket és a mérgező anyagokat. Sajnos a bőrünket sem kíméljük a veszélyes anyagoktól! Csaknem az összes fürdőszobai tisztálkodó-és tisztítószert kivághatnánk a kukába, hisz a kozmetikai termékek, mint a samponok, tusfürdők, krémek szinte 100%-ban mesterséges vegyi anyagok, és szinte mindegyikük tartalmaz parfümöt, baktériumölő hatóanyagot, oldószert, kozmetikai tartósítószert és így tovább. Ezek a szerek elég nehezen bomlanak le, és a testbe bekerülve allergiát okozhatnak, rombolják a bőr természetes savköpenyét, károsítják a májat vagy komoly elváltozásokat idézhetnek elő az endokrin rendszerben. Mivel az ilyen kémiai anyagoknak általában kicsi a molekulasúlyuk, így a bőrön keresztül gyorsan a szervezetbe jutnak, ahonnan a vérkeringés elszállítja őket a létfontosságú szervekhez, hogy ott komoly károkat okozhassanak.
LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG.
IVÓVÍZSZENNYEZETTSÉG.
Nézzük meg ivóvizeinket és azok szennyezettségi fokát, hiszen oda szintén mérgező anyagok kerülnek be. Több millió tonna hulladékot (olajat, háztartási hulladékokat, az ipari üzemekből származó vegyi szennyező anyagokat, mosószer és növényvédő szer maradványokat és gyógyszereket) öntünk a patakokba, folyókba és a tavainkba. Erős aggodalomra ad okot, hogy városaink ivóvizéből is kimutatták ezeket a vegyi anyagokat. Ráadásul általában nemhogy megtisztítanák ivóvizeinket ezektől a láthatatlan káros vegyi maradványoktól, hanem még mérgező anyagokat is adagolnak hozzájuk, mint pl.: klórt és ehhez hasonló fertőtlenítőket. A klór kölcsönhatásba léphet a vízben lévő egyéb vegyi szennyeződésekkel, és az májrákot okozó kloroformmá alakulhat ezáltal. Tény, hogy ivóvizeinket több ezer vegyi anyag szennyezi! Egy átlagos víztisztító üzem mintegy 30- 40 vegyi anyag jelenlétét képes vizsgálni és ennek is nagyjából csak a felét képes kiszűrni. Sajnálatos módon nincs rá lehetőség hazánkban, hogy kimutassák ezeket az anyagokat, és ily módon azok nem léteznek.
Mind a csapvízhez, mind az ásványvízhez tudatosan hozzáadott fluor a közhiedelemmel ellentétben mérgező, egy halogén. Bár a fluor szinte minden természetes élelmiszerben előfordul, a kémiai folyamatok által nyert anyag az emberi szervezetben egészen más hatást mutat, mint természetes környezetébe ágyazva. Fluoridok felvétele allergiákhoz, szívizomsérülésekhez, csont elváltozásokhoz, daganatos megbetegedésekhez vezet. A fluort egyébként már több európai országban betiltották, Magyarországon azonban még nem.
Tanker katasztrófa Vegyi szennyezés Háztartási hulladék Fulldokló halak
SUGÁRZÁS.
Életünk során napi szinten hat ránk valamilyen fajta káros sugárzás. A sugárzás egy elég alattomos dolog, nem látjuk, nem halljuk, nem érezzük, ennek ellenére mégis mindent átjár. Több fajtája is létezik, de java részük kifejezetten negatívan hat az élő organizmusokra! Lévén egyszerre hullámhossz és részecske a káros, azaz ionizáló sugárzás a méreganyagokhoz hasonlóan szintén felhalmozódik a szervezetben komoly egészségügyi problémákat okozva ezzel. Így a bennünket ért radioaktív szennyeződések vagy a röntgensugarak hatásai nem múlnak el nyomtalanul, és a lebomlásuk is csak hosszú idő után, akár évtizedek múlva történik meg, miközben halmozódva egyre nagyobb pusztítást végeznek szervezetünkben.
A bennünket érő sugárzás különböző formái:
* atomerőművek meghibásodása estén a légkörbe került radioaktív részecskék sugárzása, melyek nagy távolságokra képesek elsodródni,
* atomhulladékoknak, ill. radioaktív anyagokat felhasználó gyártási folyamatok melléktermékeinek sugárzása,
* nukleáris fegyverkísérletekből és robbantásokból eredő jelentős mennyiségű sugárzás,
* hosszabb ideig (több mint 15-20 percig) történő tartózkodás a napon (UVA, UVB),
* fogászati és orvosi röntgenezés sugarai,
* orvosi diagnosztizáló és terápiás lépések részeként használt radioaktív anyagok,
* TV készülékek és árnyékolatlan számítógép monitorok sugárzása,
* mikrohullámú sütő sugárzása,
* a radon, azaz a rádium bomlástermékének sugárzása,
Az utólag említett elem csekély mennyiségben megtalálható a földben is, továbbá, ami a mi esetünkben lényegesebb, jelen van számos építőanyagban, pl.: a betonban, téglában, és kavicsban. Ezen anyagok felszínéről radongáz szabadulhat fel, amit mi a levegőn keresztül belélegzünk. Szellőztetés hiányában a levegő radon tartalma elérheti az 50-100-szorosát is a kinti értékeknek (gázbeton épületek esetében), amely már igen káros az egészségre.
Szemét égetés Füstölő tanker Ipartelep
